A kőolajszármazékok, mint kozmetikai összetevő, rendkívül megosztják a közönséget. Sokan ellenségnek tartják, mert melléktermékek, nem szívódnak fel a bőrbe, hanem megülve a bőr felszínén réteget képeznek, és gátolják a bőr természetes folyamatait.
A kőolaj természetes formájában a Föld szilárd kérgében található ásványi olaj. A sokféle, változatos összetételű szerves vegyületet tartalmaz. Ezeket nem tiszta állapotukban nyerik ki, hanem alkalmazási területeik szerinti csoportonként választják el. Különböző finomítási mértékek szerint használják fel, vagyis mindenképpen tisztítani kell.
Finomítással nyert termékek:
nyers benzin, petróleum (gazolin), könnyűbenzin, nehézbenzin, oldószer, sebbenzin, motorbenzin: jellegzetes szagú, könnyen párolgó, tűzveszélyes folyadék, jó oldószer, üzemanyag.
világítóolaj (petróleum, kerozin): traktor, repülőgép, rakéta hajtóanyaga, benzingyártás, (petróleum: jellegzetes szagú, halványsárga folyadék)
gázolaj (dízelolaj): autók, traktorok, mozdonyok, hajó- és teherautó-motorok hajtóanyaga (gázolaj vagy dízelolaj: kellemetlen szagú, sárga színű folyadék)
kenőolaj(paraffinolaj): gépalkatrészek kenőanyaga, vazelin és paraffin (gyertyagyártáshoz), paraffinviasz (vízlepergető anyagok készítéséhez)
pakura (párlási maradék): sötétbarna, sűrű folyadék
bitumen: útépítés, szigetelés
Már az ókori Mezopotámiában is használták kozmetikai célokra, valamint Egyiptomban balzsamozásra.
Olyan kőolajszármazékokkal találkozhatunk egyes kozmetikai termékekben, amelyen alapvetően tehát a kőolajgyártás finomított termékei. Ilyen formájában ez egy büdös anyag, amit vegyi úton szagtalanítani kell, kifehéríteni, hogy utána színezhessék olyanra, amilyenre akarják.
Többféle néven megtaláljuk őket a kozmetikaiparban: petrolatum, mineral oil, paraffinum liquidum, cera microcristallina, microcristallina wax, ozokerit, petrol wax, ceresin, vazelin, vaselinum flav, sythetic beeswax, paraffin oil, mineral wax.
A vazelint gyógyszertárban is lehet kapni, és alapvetően egy hordozóanyag, nem szívódik fel.
A cera mocrocristallina egy olyan összetevő, amelytől gyönyörű gyöngyházfényt kap a krém.
A microcristallina wax kifejezés két szó összetételéből alakult – a wax méhviaszt jelent, ami alapvetően természetes és jótékony hatású, az előtte álló microcristallina kifejezés pedig a mesterséges előllítást takarja, tehát igazából műviaszról beszélünk.
Nagyon sok termék tartalmaz kőolajszármazékot, mint például arckrémek, dezodorok, borotvahabok, testápoló, ajakbalzsam, hajvégápoló krém – csak hogy a leggyakoribbakat említsem.
Két ellentétes véleményt találtam a hatásairól, mindkettőt leírom, hogy lássátok Ti is hol tart az ezzel kapcsolatos kutatás.
1.Állítás: a kőolajszármazékok káros melléktermékek, vegyi úton tisztított anyagok, amelyeket rákkeltő, a természetes folyamatot gátló hatásai miatt el kell kerülni.
Nézzük, mik azok a káros hatások, amikről beszélnek:
eltömíti a pórusokat
láthatatlan réteget képez a bőrön, így blokkolja a bőr természetes élettani folyamatait (például a bőr nem tud méregteleníteni)
gátolja a bőr külső, elhalt hámrétegének természetes cserélődését/frissülését
elősegíti a mitesszerek és a pattanások kialakulását
erősíti a gyulladásra való hajlamot
hozzájárul a ráncok kialakulásához, vagyis gátolja a kollagéntermelést
hajápoló szerek esetében korpásodást, fejbőrviszketést, ekcémát okoz
a babák bőrén nem engedik kialakulni a bőr természetes védelmét
2.Állítás: a kőolajszármazékok, – mivel a természetben is előforduló ásványi olajról van szó, – nem káros az egészségre, nem tömíti el a pórusokat, sőt kifejezetten ajánlják a száraz bőrre. Abból a tulajdonságából adódóan pedig, hogy nem szívódik fel, nincs hatással a kollagéntermelésre.
Nézzük, mik azok a pozitív hatások, amikről beszélnek:
a bőrön réteget képezve óvja a száraz bőrt a kiszáradástól
biztonságos, színtelen, szagtalan olaj
nem vált ki allergiát, bőrirritációt
Az igaz, hogy nem szívódik fel a bőrbe, hanem egy vékony felszíni réteget képez rajta, aminek hatására meglehet, hogy kevéssé tud lélegezni a bőrünk. Például az, hogy a méregtelenítéshez mi köze, arról lehetne vitatkozni. A bőr külső hámrétegének folyamatos cserélődését el tudom képzelni, hogy valamennyire gátolja ezzel a réteggel. De amint azt írtam is, ezt az olajat valamennyire alkalmassá kell tenni vegyi úton arra is, hogy kellő tisztaságú legyen egy krémhez, tehát finomítják.
A komedogén összetevő kifejezés azt jelenti, hogy az arra hajlamos bőrön apró pattanások alakulnak ki (angolul az “acne cosmetica” kifejezést használják, “komedót” = pattanást okozó). Miért fontos ez most?
A komedogén összetevőkkel együtt ezek a kőolajszármazékok már károsak lehetnek, mert a kőolajszármazék felerősíti ezen anyagok negatív hatásait.
A krémmánia már szépen összegyűjtötte a leggyakoribb komedogén anyagokat, íme egy lista a teljesség igénye nélkül:
butyl stearate
cocoa butter
coconut oil
decyl oleate
isocetyl stearate
isopropyl isostearate
isopropyl myristate
isopropyl palmitate
isostearyl isostearate
isostearyl neopentanoate
myristyl myristate
octyl palmitate
octyl stearate
Emulgeálószerek:
A kőolajszármazékok nem szívódnak fel, azonban emulgeálószerek segítségével képesek összeolvadni a többi összetevővel. Össze kell állnia a krémnek, ehhez segít az emulgeáló anyag: egyesíti a vizet a zsírral/olajjal. Vigyázzunk, mert ezek között is vannak veszélyesek: Mono-etanolamin, Di-etanolamin, Tri-etanolamin ( MEA, DEA, TEA) illetve ezek származékai: TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate, TEA-Cocoate, TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein, TEA-Dodecylbenzenesulfonate, TEA-EDTA, TEA-Hydroiodide, TEA-Lactate.
Összefoglalva:
az ásványi olaj (kőolajszármazék) szerintem nem egy olyan anyag, amely képes rákot okozni az ember szervezetében, vagy akár tönkretenné a bőrt. Látszik, hogy vannak, akik melléktermékként definiálják, – pedig ez csak ugyanúgy finomítással előállított olaj, mint a többi, – és vannak akik nem így gondolják, mert figyelmen kívül hagyják a vegyi eljárást.
Úgy gondolom, hogy nem kell pártoskodni ezzel kapcsolatban. Arra figyeljünk, hogy ne társuljon mérgező emulgeálószerrel vagy pattanást okozó komedogén összetevővel, amiknek viszont képes a már így is káros hatásait felerősíteni.
Ezen felül pedig bízzunk a saját bőrünk reakcióiban, mert tudja jól mi kell neki, és mi az amitől nem érzi jól magát. Akármelyik oldalra is állhatnánk – gondolhatnánk azt hogy káros, meg azt is, hogy nem az – ha egyszer a bőrünk például nem szereti.
A kőolajszármazékokon kívül érdemes figyelni a mesterséges illatanyagokra és színezékekre is! Erről itt olvashatsz.
Forrás:
http://www.magicnatural.hu/segitseg-koolaj-van-retikulomben/
http://mergezoafurdoszobad.blog.hu/2009/05/28/koolaj_szarmazekok_a_testapolo_szerekben
http://szepsegreceptek.hu/amitol-a-borod-szep-lesz/koolajszarmazekok-barat-vagy-ellenseg/
http://www.immunetra.com/the-myths-about-mineral-oil/
http://beautifulwithbrains.com/2009/12/16/is-mineral-oil-bad-for-skin/
http://blog.kremmania.hu/2012/10/3-tevhit-koolajszarmazekokrol.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91olaj
http://blog.kremmania.hu/2012/02/kerulendo-osszetevok-pattanasos.html
https://pixabay.com/
http://kozepsuli.hu/nyolcmillio-mumifikalt-kutya-egy-tomegsirban/
⌠ Megtalálsz a Facebook-on is ⌡