A bőrünkkel kapcsolatban érdemes olvasgatni és tanulmányozni egy kis anyagismeretet is, hogy meglássuk mivel is érintkezik a bőrünk minden nap.
Fontosnak tartom megismerni a különböző anyagokat aszerint, hogy milyen hatással vannak a bőrre, mikor például ruha formájában érintkeznek velünk.
Egy kis előzetes alapismeret. Nézzük a fogalmakat!
Szövet
A szövet két egymásra merőleges fonalrendszerből áll össze: hosszanti lánc- ill. keresztirányú fonalakból épül fel. Fonalaik szabályos rendszer alapján alul és felül keresztezik egymást, ami összetartja őket, az pedig a kereszteződési pontokon fellépő fonalsúrlódás. Rengeteg kombináció és minta alakítható ebből a rendszerből a fonalak mennyisége, vastagsága és elrendezése szerint. A legtöbb kelme ilyen fonalrendszerrel készül, mert egyszerű és tartós.
Kötött kelme
A kötött kelme szálai négy ponton is találkoznak és surlódnak egymással. Elkészítéséhez akár egy fonal is elegendő, ebből következik, hogy nagyon könnyen lebontható. Egyszerű kombinálni a színeket, és kissé lengébb kelmét kapunk végeredményképp.
Fonatolt kelme
A fonatolt kelme két fonalrendszer egymással kialakított térbeli vagy síkbeli alakzata. A fonatolás pedig az a művelet maga, amely során ezeket előállítják. Ilyen például a cipőfűző, a hajó- és hegymászókötél, a gumiszalag, az öv és a kalapgumi. Erős, strapabíró rendszer, ezért is alkalmas tartókötelek készítéséhez és vastagabb fonalakhoz felhasználásához.
Mik azok a szálasanyagok?
A szálasanyagok a textilipar nyersanyagainak összefoglaló neve. A kifejezés pedig a nyersanyagok külső megjelenési formájára utal.
Azonban a „szál” szó nem tévesztendő össze a belőle készült fonallal. A szál a fonal alkotóeleme, amely valamely szálasanyag-csoportból származik. A legtöbb szálasanyag közös tulajdonsága, hogy polimer láncmolekulákból, azaz egymáshoz kapcsolódó, és valamilyen rendszer alapján szabályosan ismétlődő atomcsoportokból épülnek fel. Ilyen láncmolekulák létrejönnek a természetben – ezek a természetes szálasanyagok, – de létrehozhatóak mesterséges úton is, kémiai eljárásokkal – ezek a szintetikus szálasanyagok. Csoportosításuk:
Természetes szálasanyagok
Szerves anyagok
Állati eredetű anyagok a szőrök (pl. gyapjú, moher, lámaszőr, nyúlszőr, lószőr) és a mirigyváladékok (hernyó-selyem, pók-selyem), növényi eredetűek a magszálak (pl. pamut) – itt a magon lévő szálakat hasznosítják – a háncsrostok (pl. len, kender, juta) – a növények szárában található rostokat dolgozzák fel – a levélrostok (pl. szizál, ananász rost) – a nővények levelében található rostokat használják fel – és a gyümölcsrostok (pl. kókusz rost) – ahol a gyümölcs héjából kinyert rostokat alkalmazzák.
Szervetlen anyagok
ásványi eredetűek (pl. azbeszt, bazalt)
Mesterséges szálasanyagok
A mesterséges szálasanyagokat vagy a természetben már meglévő anyagokból (például cellulózból vagy fehérjéből), vagy vegyipari módszerekkel mesterségesen előállított anyagokból (polimerekből) készítik.
Szerves anyagok
Természetes anyagok lehetnek szénhidrát alapúak (pl. viszkóz), fehérje alapúak (pl. szója, kukorica), és kaucsuk alapúak (pl. gumi). A szintetikus anyagok például a polikondenzátum, a polimerizátumés a poliadduktum.
Szervetlen anyagok
(üvegszál, fémszál, szénszál)
Nézzük meg – a teljesség igénye nélkül – a leggyakrabban használatos anyagokat külön-külön is.
Gyapjú
A gyapjú egy nagyon jó rugalmasságú, kiváló nedvszívó, természetes, szerves, állati eredetű anyag. Érzékeny bőrűeknél a műszálas ruhák mellett ezek a gyapjúból készült ruhák is irritációt okozhatnak, ezért érdemes vigyázni vele. Ugyanakkor nagyon puha és meleg anyag, a téli pulcsik kedvelt alapanyaga. Felhasználása a ruházattól, ruházati kellékektől egészen a műszaki textilekig terjed; valamint gyapjúból készül a nemez és a filc is.
A juh gyapján kívül készítenek még ruhát az alpaka, a kasmírkecske és az angóra kecske (moher) gyapjából is.
Alpaka gyapjú
Az alpaka egy háziasított, rendkívül finom gyapjas, dél-amerikai teveféle. Hosszú szálú, selymes és csillogó anyagát előszeretettel használják ruhák készítéséhez. Gyapja melegebb és könnyebb, mint a juhé, és nem olyan irritáló, szúrós.
Kasmír
A Tibetből származó kasmírkecske pehelyszőréből nyerik ezt a nagyon puha szálasanyagot, melyet leginkább a speciális gyapjak közé sorolnak. A kasmírkecske felső bundája vastag és durva szálú, azonban az alsó pehelyszőrzete pont az ellenkezője. Igazából ennek a két rétegnek a keveredése határozza meg azt, hogy a kasmír anyag mennyire drága: minél kevesebb részét teszi ki ez a durva szálú felső bunda, annál drágább – és persze annál puhább.
Selyem
A selyem alatt leginkább hernyóselymet értünk. Tulajdonságai közé tartozik a kiváló rugalmasság és nedvszívó képesség. Felhasználják elegáns ruhák és alsóruházat készítéséhez, ruházati kellékekhez (például nyakkendő) és lakástextíliákhoz. A bőrrel ez az anyag irriziál a legkevésbé, ezért aki érzékenyebb bőrű annak ez a legideálisabb választás.
Pamut
A pamut jó nedvszívó képessége miatt nagyon alkalmas ruházati és egyéb háztartásbeli kellékek készítéséhez. Gyűrődik, tehát vasalást igényel, viszont nagyon sok helyen felhasznáják: plédául ebből készül a cérna, készítenek belőle ruhát (babaruhát is), ruházati és műszaki kellékeket, lakástextíliát. Felsőruházat szempontjából minőségi anyag, ez a legkedveltebb, mert nem irritálja a bőrt, meleg és puha tapintású.
Kevertszálas és egyéb anyagok
Batiszt
A batiszt pamutból, lenből, és gyapjúból készített, finom vászonkötésű szövet. Előfurdul fehérítve, pasztellszínekre festve vagy apró mintásan. Általánosan kedvelt anyag, mert jól mosható. Varrott csipkék alapanyagaként is használják, blúzok, ruhák, ingek és fehérneműk készülnek belőle.
Puplin
A puplin vászonkötésű pamutszövet apró harántbordázattal. Létezik pamut-poliészter és 100% poliészter alapú is, vastagságtól függően lehet belőle ingeket, hálóruhákat, blúzokat és ruhák készíteni.
Zefír
A zefír egy sűrű szövésű pamutszövet. Fehérítve, vagy kockás mintában szőve, esetleg apró kötésmintákkal teletűzdelve gyártják, és sokszor keverik poliészterrel. Ingek, blúzok, ruhák készülnek belőle.
Krepp
A krepp egy különleges, nyomási eljárással előállított pamutszövet. Ezzel a nyomási eljárással érik el azt a hatást, hogy a felület fodros és krepphatású lesz. Fajtái: az úgynevezett kérges, hólyagos vagy fodros krepp. Mintázatától függően készül belőle ágynemű, ruha, blúz, és ing is.
Kordbársony
A kordbársony általában pamutból készül. Hosszanti oldalán bordázott, ettől a bordaszélességtől függően több fajtája is létezik: mikrokord – ami egészen keskeny, – bordázatú, regular (szabályos) és irregular (eltérő bordaszélességű). Kiválóan strapabíró, meleg és sokrétűen felhasználható gyerekruha alapanyag. Készül belőle nadrág, kabát, ruha, szoknya, sapka; vékonyabb változataiból pedig akár ing és blúz.
Flanel
A flanell vászonfonalból (gyakran színes fonalból) készült könnyű vagy közepesen nehéz szövet, melynek egyik vagy mindkét oldala bolyhozott. Nagyon finom anyag, kellemes a tapintása, és jól szívja magába a vizet. Általában ágynemű, ing vagy blúz készíthető belőle.
Düftin
A düftint pamutból készítik, felülete bársonyos, amit bolyhozással, keféléssel vagy nyírással érnek el. Mivel meleg, kedvelt anyag a téli ruhák elkészítéséhez; leginkább nadrágok, kabátok, és ruhák készülnek belőle.
Frottír
A frottír pamutból készült vastag, hurkos felületű, nagyon jó nedvszívó képességű szövet. Fürdőköntösökhöz, törölközőkhöz, játékfigurák készítésére alkalmas.
Ballon
A ballon egy kicsit durvább cérnából készült pamutszövet. Könnyű, lenge kabátok, esőkabátok, ruhák, nadrágok készíthetők belőle.
Farmer
Farmerből készülnek a legkedveltebb nadrágok, egytől egyig mindenki szekrényében ott lapul ez a jó minőségű anyag. Láncsávoly kötésű, kopásálló pamutszövet, amely eredetileg fonalban festett. Nagyon jó alapanyag kabátokhoz, nadrágokhoz, ruhákhoz és szoknyákhoz.
Lenvászon
A lenvászon többnyire vászonkötésű, világos pasztellszínekre festett szövetanyag. Szilárd, nem nyúlik és jó nedvszívó képességű, jól mosható. Hátrányos tulajdonsága, hogy gyűrődésre hajlamos, és nedvesség hatására, – főleg az első mosásnál – összezsugorodhat. Nyári ruhák, szoknyák, nadrágok, ingek vagy blúzok készíthetők belőle.
Műszőrme
A műszőrme nagyon magas száltakarójú kötött kelme. Nyersanyaga gyapjú, alpakka vagy viszkóz. Sokféle alapanyaga, gyártási módja, szálmagassága, felületi kidolgozása, színe és mintázata létezik ami nagy változatosságot biztosít a ruhák terén. Kabátbélés és játék figurák is készíthetők belőle.
Filc
A filc alapvetően gyapjúból készül, de lehet szintetikus alapanyagú is, ez utóbbi természetesen olcsóbb. Sokféle kreatív játéknak, ötletnek, díszítésnek a kedvelt anyaga lehet.
Forrás:
http://textilorszag.hu/varras-alapok/egy-kis-anyagismeret
https://muszakiesinformatikaineveles.wordpress.com/o-meni/anyagtechnologia/az-anyagok-fajtai-es-tulajdonsagai-a-textil-a-bor-a-muanyag-az-anyagmegmunkalas-modja-anyagvizsgalat/
http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/10_1305_011_101115.pdf
https://www.natalimeteraru.hu/Turkiz-kek-puplin-PV53-d623.htm?tab=description
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kasm%C3%ADrgyapj%C3%BA
⌠ Megtalálsz a Facebook-on is ⌡